Hidraulikus henger összeállításának sérülése: Okok, megoldások és kulcsos technikai útmutatók

A hidraulikus henger összeszerelési minősége közvetlenül befolyásolja a működési megbízhatóságot és az élettartamot – a repedések, ütközések és technikai félreértések gyakori fájdalmas pontok.

1. A hidraulikus henger összeszerelése során bekövetkező károsodások okai és megfelelő megoldások

1.1 Az alkatrészek összeszerelése által okozott sebek

A hidraulikus henger alkatrészei, mint például a dugattyú és a hengerfej, magas minőségűek, nagy méretűek és nagy tehetetlenséggel rendelkeznek. Még emelőberendezések segítségével is a megadott összeszerelési tértág kicsi, és a kényszerített telepítés elkerülhetetlen. Ennek eredményeként a dugattyú vagy a hengerfej vége ütközhet a hengerfal belső felületével, könnyen okozva sebeket.

Megoldások:

Kis sorozatú, kis méretű termékek esetében: Egyedi összeszerelési eszközök használata telepítés során.

Nehéz, voluminózus és nagy hidraulikus hengerek esetében: Csak óvatos és körültekintő művelet elkerülheti ilyen károsodást.

1.2 Mérőeszköz érintkezése által okozott sebek

A hidraulikus hengerek belső átmérőjének mérésére általában mélymérésű méretmérőket használnak. A mérőkapcsolatok be vannak illesztve a hengerfúrába és a falon csúszanak – ezek közül a legtöbb magas kopásálló kemény ötvözetből készült. Általában a mérés által okozott hosszabb repedések sekélyek és kisebbek, nem befolyásolják a működési pontosságot. Ha azonban a mérőfej helytelenül van beállítva, vagy kemény részecskék vannak beágyazva a kapcsolatban, súlyosabb sebek keletkeznek.

Megoldások:

Kalibrálja a mérőfej hosszát használat előtt.

Rajzoljon egy kúpos védőszalagot a hengerfal belső felületére (csak a mérési helyen), hogy elkerülje a mérőeszköz és a hengerfal közvetlen érintkezését.

A mérés által okozott kisebb repedések általában eltörölhetők régi szilíciumszövet vagy papír hátsó felületével.

2. Egyetlen dugattyúrú hidraulikus hengerek differenciális kapcsolása

Egyetlen dugattyúrú hidraulikus hengerek esetében a kapcsolási módszert, amelyben a két kamra (rúdv nélküli kamra és rúdkamra) egymással vannak kapcsolva és egyidejűleg a hidraulikus henger olajellátási csővezetékéhez vannak csatlakoztatva, differenciális kapcsolásnak nevezzük.

Jellemzők:

A tolóerő csökken, míg a sebesség növekszik.

Ha a rúdv nélküli kamra hatékony munkaterülete kétszer nagyobb, mint a rúdkamraé (azaz a dugattyú átmérője D = √2d, ahol d a dugattyúrú átmérője), a differenciális kapcsolás sebessége kétszer nagyobb, mint a nem differenciális kapcsolásé, és a tolóerő felére csökken.

3. Hidraulikus henger pufferelése: Funkció, működési elv és nyomás számítása

A hidraulikus henger pufferelési eszközének funkciója és konkrét működési elve könnyen megérthető; a fő nehézség a puffer nyomás számítása, különösen a maximális puffer nyomás.

3.1 A pufferelés során felszívott energiaforrások

Amikor a hidraulikus henger pufferelődik, három típusú energiát szív fel a hátsó nyomáskamra (pufferkamra) a fékezés után:

① Hidraulikus energia (Ep): Ep = p₁A₁Lc

p₁ = A magas nyomású kamra nyomása

A₁ = A magas nyomású kamra hatékony nyomásbíró területe

Lc = A hátsó nyomáskamra puffer hosszúsága

② Kinetikus energia (Em): Em = mv²/2

m = Az összes mozgó alkatrész teljes tömege

v = A mozgó alkatrészek sebessége

③ Fordított súrlódási energia (Ef): Ef = FfLc

Ff = Fordított súrlódási erő

3.2 Puffer nyomás számítása

Ezek a három energia típus – különösen a kinetikus energia – nagyon rövid idő alatt átalakulnak a hátsó nyomáskamra folyadékának nyomásává (E₂), ami a hátsó nyomáskamra nyomásának emelkedését és a puffer nyomás kialakulását eredményezi.

A magas nyomású kamra teljes mechanikai energiája (E₁) a három energia típus összege, és E₁ = Ep + Em - Ef = E₂ = Pc·Ac·Lc, ahol:

Ac = A hátsó nyomáskamra hatékony nyomásbíró területe

Pc = Puffer nyomás

Így a puffer nyomás Pc = E₁/(AcLc).

3.3 Puffer nyomás és maximális puffer nyomás jellemzői

A duzzasztóval beállítható puffer eszközök esetében a pufferelési folyamat során a puffer amortizáció rögzített. A fékezés kezdetekor a mozgó alkatrészek sebessége a legmagasabb (és ezután fokozatosan csökken), így a fékezés kezdeti ütése is a legnagyobb (és ezután fokozatosan gyengül). Azaz a pufferelés során a fékező puffer nyomás nagyból kicsibe változik és nem egy rögzített érték.

A Pc érték egy elméleti átlagérték, amelyet az energiaátalakulás szempontjából levezetnek, átlagos puffer nyomásnak nevezik. A maximális puffer nyomás a fékezés kezdete momentán jön létre, amikor a sebesség a legmagasabb. Feltételezve, hogy a mozgó alkatrészek kinetikus energiájából átalakult nyomás lineárisan csökken, a maximális ütésnyomás (maximális puffer nyomás, Pcmax) kb. egyenlő lehet az átlagos puffer nyomás és a mozgó alkatrészek kinetikus energiájából átalakult nyomás összege.

Kritikus követelmény: A henger szilárdsági ellenőrzésében biztosítani kell, hogy a maximális ütéserő kisebb legyen, mint a henger anyagjának próba nyomása.